|
A SZENT RITA PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE |
1946-ban Mindszenty József hercegprímás három új lelkészséget alapított Budapesten, melyek egyike a későbbi Szent Rita lelkészség. A lelkészség alapítására azért volt szükség, mivel a kerület lakóit ellátó Szent József plébánia közel 120 ezer hívet szolgált ki, s megnövekedett feladatainak egy részét a Kun utcai, egy másik részét pedig a Tömő utcai lelkészség vette át. A Kun utcai lelkészség Szent Ritát választotta és kapta pártfogóul, kinek tisztelete az Angolkisasszonyok szerzetesi közösségének közvetítésével került Magyarországra, A lelkészség első vezető lelkésze dr. Galambos János lett, aki korábban a Bazilika segédlelkésze volt. Épület híján a lelkészség működése a Kalocsai Iskolanővérek által vezetett Kun utca 3. alatti óvoda kápolnájában kezdődött meg, ám ez hamarosan kicsinek bizonyult, s egyre sürgetőbben merült fel az önálló kápolna megépítése. A főváros végül 1947 májusában adott is, meg nem is: az óvoda melletti telken elkezdődhetett egy szükségkápolna felépítése, valamint kialakították a sekrestyét, s a Fájdalmas Szűzanya kápolnát is. A kápolna megáldását 1947. október 19-én, Mindszenty József hercegprímás végezte. Ám már a kápolna elkészülte előtt megindult az egyházközség élete. Megalakult a képviselőtestület, megkezdődött a hitoktatás, megalakult a Szent Rita kórus. Létrejöttek a vallásos élet különféle közösségei: hölgyek részére az Oltáregyesület, a Szent Rita Leánykör, a fiúk részére a Szent Ferenc Fiúkör, a férfiak részére pedig Credo egyesületet hozott létre a lelkész. A lelkészséghez tartozott a hitoktatást tekintve a Köztársaság téri, a Bezerédi utcai általános iskola, a Mosonyi utcai süketnéma intézet és a kisegítő iskola, a Népszínház utcai technikum, az Erdélyi utcai szakiskola és a Homok utcai elemi iskola. Az iskolák közül kettőben Szívgárda, illetve Szívtestőrség is pezsdítette az ifjúság valláserkölcsi életét. Dr. Galambos János kezdettől igyekezett a gyermekeket, ifjúságot bevonni az egyházközség életébe. Betanította a ministránsokat, a nagyobb fiúk számára pedig Ifjúsági kört szervezett. Épp a közösségi élet fellendítése érdekében épült a Kun utcai telek hátsó részébe a kultúrhelyiség, színpaddal. Cserkészcsapat is alakult. A háború után különösen is aktuális volt az embertársak segítése, így már 1946-ban megalakult a Karitász, mely a közösség, s a környék szegényeit segítette pénzzel, élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhával. Sőt, még szeretetkonyhát is működtettek, napi 150 adag meleg étellel. A következő nyáron pedig 35 gyerek mehetett nyaralni, jórészt a Karitász jóvoltából. Dr. Galambos János egy időre segédlelkész nélkül volt, de az egyházi teendőkben sokat segített dr. Schmidt Gyula pápai kamarás, nyugalmazott hittanár, valamint Bógen László hitoktató, az irodai teendők végzésében pedig Grőger Erzsébet és Keresztes Máté. Külön ki kell emelnünk a Kiszély család szerepét a lelkészség megalakulásában, kezdeti életében. Vasár- és ünnepnapokon 4, hétköznapokon 2 szentmisét mondtak a templomban. Az 1948-ban megkezdődött államosítás a Szent Rita lelkészség életén is nyomott hagyott: a szeretetkonyha működése véget ért, ám az építkezés tovább folyhatott. A megindult Szent Rita kultusz egyre több hívőt vonzott; a lelkész pedig bevezette a csütörtöki Rita-napot. Az elhunyt dr. Schmidt Gyula helyett dr. Galambos János egyszerre két segítőt is kapott: a megszüntetett Baross utcai bencés gimnáziumból Kapuy Vitál OSB és Dombos József Fülöp OSB érkezett. 1948-ban megszűnt a cserkészcsapat, s az Oltáregyesület kivételével valamennyi vallásos közösségnek be kellett szüntetni a működését. Ám örvendetes dolgok is történtek. Dr. Galambos János felkérésére Radó Polikárp összeállított egy Rita-füzetet. Ebben összefoglalta Szent Rita életrajzát, az ájtatosságokat, imákat, énekeket, a Nagykilencedre alkalmas gondolatokat, élén Szent Rita liturgikus himnuszával, könyörgéssel, és a híveknek szánt tanácsokkal, miként végezzék a kilencedet. A füzet közli Szent Rita magánhasználatra engedélyezett litániáját, továbbá a mise után végezhető Szent Rita imát, búcsúimát, a beteg imáját, stb. A következő évek nehezen telnek, ám csak anyagi szempontból; a hitbuzgalom nem csökken. 1949-ben több mint 400 bérmálkozó volt a templomban, gyerekek, felnőttek vegyesen, s szintén 400 körüli volt a vasárnapi ifjúsági misén részt vevő diákok létszáma is. 1948/49-ben a kápolna kapott egy Szent Rita ereklyét, valamint elhelyeztek a Rita kápolna falán egy 15 képből álló sorozatot Szent Rita életéből. Az 1950-es évben a hívek nagy száma miatt szükségessé vált a két fő kápolna egyesítése. Ebben az évben csatlakozott a kisegítő lelkészekhez Józsa Árpád, s így már 5 állandó miséző volt, a szentmisék számát tehát eggyel szaporítani lehetett. Szomorú esemény, hogy ebben az évben volt utoljára Jézus Szíve körmenet. 1951-ben végre Dombos József Fülöp és Józsa Árpád hivatalosan is káplán lett. Dr. Galambos János mindig szívesen látott vendégmisézőket, így a feloszlatott szerzetesrendekből is olyanokat, kik itt-ott világi foglalkozásban kerestek megélhetésüket. A hívek sok szentmisét rendeltek, keresve Szent Rita közbenjárását. Elkezdtek gyűlni a hálatáblák is az imameghallgatásokért, ám elhelyezésükre egyelőre nem volt megfelelő hely. A templom 1951-ben gazdagodott a művészien faragott Szent Rita szoborral, mely Sugár Gyula faszobrász kitűnő alkotása. A szobor Szent Ritát fiaival együtt ábrázolja. 1952-ben elkészült az új Szent Rita szárnyasoltár is, melyet Molnár C. Pál festett; a középső kép Szent Ritát, a 4 szélső pedig életének egy-egy jelenetét ábrázolja. 1952. szept. l-én elhelyezték dr. Galambos Jánost. Helyét dr. Korompai Lajos vette át, mint vezető lelkész, ám még ez év decemberében visszavonult. Józsa Árpád megbízottként vitte tovább az ügyeket. 1953. júniusában itt mondta első szentmiséjét Réthy László, ki később 12 éven át áll majd ezen közösség élén. 1953. szeptemberében dr. Gergely József lett a vezető lelkész. Még ez évben elkészült a színes ablakok nagy része, a hívek adományából. 1954-ben aztán elbontották a színpadot. Helyére állandó márványoltárt állítottak, a Szűzanya szobrával. A falakra felkerültek a stációs képek is. A hívek továbbra is sok szentmisét rendeltek: 9 miséző szolgálta őket! Az 50-es évek zivatarai a templom lelki életét kevéssé zavarták meg: minden évben 100 fölött volt az elsőáldozók száma, s a hívek buzgalma sem csökkent! 1963-69 között lezajlott a kápolna átalakítása, állagmegóvása. Elkészült a boltozat, kijavították a tetőt, bevezették a gázt, felkerültek a falra a hálatáblák. A szentmisék száma sem csökken: 1966-ban 11 állandó miséző van. 1978-ban dr. Gergely József megkapta nyugdíjaztatását. Az új vezető lelkész Réthy László lett, aki 2 káplánnal – Koszorú János, Horváth József – és 6 segítő lelkésszel kezdett dolgozni. Hétköznapokon 8, vasár- és ünnepnapokon 6 szentmisét mondtak. Réthy László a tönkrement villanyorgona helyett újat rendelt, mely 1985-ben érkezett meg. Réthy atya elindította az egyházközségi zarándoklatokat, s a magyarországi zarándoklatok mellett a hívek eljutottak Cascia-ba, Szent Rita szűkebb pátriájába is. Közben szükségessé vált a lelkészség épületeinek, udvarának megszépítése. A Mária-kápolnában Réthy atya lebontatta a márvány oltárt, s az új liturgikus előírások szerint szembemiséző oltárt állíttatott. A régi márványoltár a Mária szoborral együtt kikerült a hátsó udvarba, a templom falához, ahol búcsú és körmenetek alkalmával használták. Megnagyobbították a sekrestyét is; a Rita és Mária kápolna ablakai pedig védőrácsot kaptak. 1990-ben Réthy Lászlót saját kérésére nyugdíjazták; helyét Tóth Ferenc foglalta el. A rendszerváltás különös hatással volt az egyház életére: a hívek, elsőáldozók, bérmálkozók száma egyre csökkent, ám a Szent Rita tisztelet továbbra is él. Dr. Paskai László a lelkészséget, s kápolnát 1992-ben plébánia-templom rangra emeli. Tóth Ferenc állíttatja az oltár mögötti monumentális feszületet, Fusz György szobrászművész alkotását. Működése alatt indult meg a Rita-család működése, újjáalakult a cserkészcsapat, zarándoklatokat szerveztek, Szent Rita szülőföldjére is. 2003-ban Tóth Ferenc áthelyezését kérte. Utódja Tóth Kálmán lett. Az Egyházmegye segítségével felújíttatta a plébánia épületét, valamint elkészült a templom lapos tetejének szigetelése. 2005-ben a plébánia új, modern digitális orgonát vásárolt. 2006-ban korszerűsítették a templom világítását és kicserélték a kápolna ablakait. Továbbra is működik a megújult Szent Rita kórus, heti rendszerességgel zajlanak a Bibliaórák, valamint felnőttek felkészítése a szentségekre. Idén októberben ünnepeljük a templom megáldásának 60. évfordulóját, melyre kiállítással és egy Szent Rita életéről szóló színdarabbal is készülünk. Írta: Juhász Eszter
|